Elmondható, hogy ma is tartósan százötvenezer fölött van a közmunkások száma. Cseres-Gergely Zsombor és Molnár György (MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet munkatársai) szerint a közfoglalkoztatás 2015-ben tovább fog bővülni, mert a munkanélküli ellátás rövid ideig, mindösszesen csak 3 hónapig jár, ami kevés lehet ahhoz, hogy valaki sikeresen elhelyezkedjen, ezért valószínűleg többen is a közfoglalkoztatásba kerülnek majd. Ez pedig komoly veszélyt jelent, mert a résztvevők bezáródhatnak a programba, és hosszú évekig végeznek majd támogatott bérért gazdaságilag kevéssé fontos munkát.

Ha így nézzük, akkor a program nem érte el a célját, ami az lett volna, hogy „a közfoglalkoztatott sikeresen vissza-, illetve bekerüljön az elsődleges munkaerő-piacra”. Németh István, Baranya megyei Gyöngyfa polgármesterének lemondása nagy port kavart. Távozását így indokolta: „a közmunkának nincs értelme, százmilliárdok mennek a semmibe.” Náluk, például egy 300 méteres árkot tisztított 36 közmunkás, több hónapon át. Mindenki tudta, ennek nincs semmi értelme, ezért hol bementek dolgozni, hol nem.

Több polgármester is tudna hasonló történetet mesélni, különösen a kisebb falvakban, de inkább mindenki hallgat. Az államilag fizetett közmunka részben segít a szegénységen, ha ez nem lenne, akkor az önkormányzatnak kellene segéllyel támogatni a rászorulókat. Erre pedig sincs fedezet, és ezzel kialakul a patthelyzet. A közmunka valóban hasznos akkor, amikor ténylegesen is épülnek a piaci munkahelyre visszavezető hidak, például átképzéssel, adó- és járulékkedvezményekkel a vállalatoknak.